lázár jános

Kiűzne minket a kormány a panelekből?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy időszerű a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. A miniszter szerint a panelek felújítása nem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás következtében a panelházakban a nyári melegtől szenvedők problémáira nincs jó műszaki megoldás. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy a merész ötlet pontosan hány embert is érintene, hány lakást kellene felépíteni, valamint mennyibe kerülne az államnak mindez.

Lázár pénzt adna a panelből kertes házba költözőknek

2017-től 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája a kormány döntése értelmében, azonban a kenyérre nem vonatkozik majd az áfacsökkentés - derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. Elárulta azt is, hogy az egészségügy 100 milliárd forintnyi forrást kap jövőre, amit bérfejlesztésre is felhasználhat a tárca. A szelektív áfa-csökkentések 100 milliárdos bevételkiesést okoznak a büdzsében, de közben az online pénztárgépek kiterjesztése és más lépések akár 150 milliárdos pluszt is hozhatnak. Saját ötlete, amit rendszeresen mond a miniszterelnöknek, hogy állami támogatást kellene adni a nyáron felforrósodó panellakások tulajdonosainak a kertes családi házba költözésre.

Lázár: kizárt, hogy világcégek lenyúlnák a magyar államot

Kérdést kapott Lázár János a mai Kormányinfón a Korrupciókutató Központ közelmúltban közzétett, 130 ezer közbeszerzés adatait vizsgáló elemzése kapcsán is, amelyben a kutatók többek között megállapították, hogy azoknál a közbeszerzéseknél, ahol túlárazás fordul elő, ott ez elég durva mértékű, 140-320%-os is lehet. Lázár több szempontból is magyarázta az elemzést, illetve azt is kijelentette: kizárt, hogy nagy világcégek "becsapják" a magyar államot az informatikai közbeszerzéseknél. A Kormányinfón elhangzott összes fontosabb információt az alábbi hírfolyamunkban követjük:

Feleződött az aszfaltügyi bírság?

Az eredeti, 110-130 milliárd forintra tehető pénzügyi büntetés mértékét a múlt csütörtöki Lázár-Cretu egyeztetésen végül sikerült megfelezni, így összesen 45-51 milliárd forintos korrekciót állapíthat meg Brüsszel az aszfaltügyben született megállapodás eredményeként - értesült a Magyar Idők. Amint befejeződnek a technikai egyeztetések, az utána kiküldött számlákra Brüsszel 1-1,5 hónapon belül kifizetheti az 500 milliárd forintot - jelezte a lapnak Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára. Megítélésünk szerint a cikkben említett, lefelezett büntetést, illetve annak mértékét érdemes egyelőre óvatosan kezelni.

Leállhat a legnépszerűbb céges EU-pályázatok értékelése

Amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a parlament oldalán található, az állami projektértékelőkre vonatkozó törvénytervezetet, akkor azzal leállhat az összes, már folyamatban lévő, cégek számára kiírt uniós pályázat értékelése is és az eredményhirdetés valószínűleg több hónappal későbbre csúszna. Az új projektértékelési rendszer elsősorban a legnépszerűbb, erősen túligényelt vállalati K+F-pályázatokat érintené, hiszen hírek szerint eleve ezek "megrostálását" célozza, de közben lehet, hogy mindezt más céges pályázatok eredményhirdetése is megsínyli. A változás egyébként megnehezítheti a kormány által megcélzott 2048 milliárd forintnyi uniós támogatás idei kifizetését, igaz lényeges, hogy a törvénytervezethez csütörtök délutánig még lehet módosító javaslatokat benyújtani.

Így történt a hátraarc a vasárnapi boltzár ügyében

Az Index és a Népszabadság is arról írt cikket, hogy miként dönthetett a kormány a vasárnapi boltzár ügyében a hátraarcról. Közben olyan hírek is megjelentek, hogy néhány kormánytag nem fogja megszavazni a törvényt.

Aszfaltügy: 100 milliárd körüli bírságra bólint rá Magyarország

Az Európai Bizottság által vitatott összes aszfaltügyi számlaállomány kissé meghaladja a 600 milliárd forintot, amelyből 2013 végéig egy kis részt már kifizetett Magyarországnak, a csütörtöki megállapodás után pedig mintegy 500 milliárd forintot utalhat át, így 100 milliárd forint körüli pénzügyi bírságra bólinthat rá Magyarország - tudta meg a Portfolio megbízható forrásokból. Ezek még nem a végleges, pontos számok, hiszen a hivatalos megállapodás még nem született meg, de nagyon jól közelíthetik a valós helyzetet.

Lázár: újabb nagybankba szállna be a magyar állam

Ma délután 13:30-kor kezdődött az újabb maratoni Kormáyinfo, amelyen kiderült, hogy az aszfaltügyben sikerül megállapodnunk az Európai Bizottsággal, így 500 milliárdos bevétel érkezhet rövidesen az államkaszába. Lázár jelzése szerint így már csak 3 vitás ügyben mehetünk az EU Bíróságára. Kiderült, hogy az állam újabb nagy külföldi bankba való beszállásról tárgyal, illetve jövő hétfőn már rögzíti a kormány a 2017-es költségvetés sarokszámait.

"Kacsa" volt a milliós lelépési pénz a közigazgatásban

A korábbi ígéretekkel ellentétben mégsem vezetik be a közszolgálati pályát önkéntesen elhagyóknak szánt, akár 5-10 milliós lelépési pénzzel kecsegtető kilépési programot, ez a program "kacsa volt" - jelezte a Lázár Jánossal tartott kedd esti egyeztetésen elhangzottakról a Magyar Nemzetnek Boros Péterné. A Magyar Nemzetnek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára arra figyelmeztetett, hogy akár már májusban sztrájkba léphet több tízezer önkormányzati köztisztviselő, mivel 2008 óta nem volt béremelésük és nekik a járási kormányhivatalokban dolgozókkal ellentétben most sem emelik a bérüket.

Uniós biztossal találkozik Lázár János

Magyarországra látogat Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa - közölte a Miniszterelnökség.

24 háttérintézménynek kegyelmezett meg Lázár

A korábban tervezett 73 helyett végül 49 kormányzati háttérintézményt szüntet meg a kormány, írja az Origo. Az áprilisi eleji tervek szerint mindössze 10 intézmény maradhatott volna meg a 73-ból, a legutóbbi kormányülésen azonban további 14 megmentéséről született döntés.

Példátlan kezdeményezést tett Orbán az EU-pénzekről

"Nyílt és építő jellegű" parlamenti vitát kezdeményezett hétfőn az Országgyűlés elnökénél Orbán Viktor kormányfő "A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

Kiszivárgott: végül ezek az állami háttérintézmények szűnnek meg

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter januári terveihez képest történtek módosítások a háttérintézmények megszüntetésének tervében. Ezekről szervezett friss információkat a 444.hu.

Lázár: teljesen átszabjuk az államkincstárat

Több aktuális téma is napirendre került a mai Kormányinfón, így például beszélt Lázár János a Brüsszellel folytatott vitákról és az uniós forrásokról is.

Lázár üzent Sorosnak, 201 milliárdos vitánk van Brüsszellel

Hat ügyben összesen 201 milliárd forintos elszámolási vitánk maradt mostanra az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as források kapcsán - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint mivel ez az összes unós forrás 2 százaléka körüli tétel, ezért szavai szerint jó lenne, ha a Soros György pénzéből fenntartott magyarországi szervezetek abbahagynák a támadásokat és kivonulnának csapataik az országból. Egy reggeli tv-műsorban Csepreghy Nándor miniszter-helyettes még tíz vitás ügyről beszélt, és azt jelentette be, hogy ebből négy esetben egészen az Európai Bíróságig elvisszük a vitáinkat.

Lázár megszólalt a vasárnapi boltzárról

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 44. Kormányinfóján szóba került a vasárnapi boltzár is.

Hamarosan fontos döntést kell hoznia Orbánnak

A Figyelő értesülései szerint két energetikai koncepció van a kormányfő asztalán, melyek között hamarosan döntenie kell. A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság elnöke rábólintott a Paks-II beruházásra, de komoly versenyelőírásai lesznek.

Hozzányúl nagy tervéhez a kormány - Készülhetnek a kertes házban élők

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy olyan kormányhatározat, amely szerint módosítja a kormány a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A szűkszavú határozatból a változás tartalma, illetve annak oka egyáltalán nem derül ki, így egyelőre korábbi kormányzati jelzésekre tudunk támaszkodni. Ezek szerint részben azért módosul a KEHOP, mert egyrészt elveszik a lakosságtól a korábban beígért vissza nem térítendő támogatást, de "cserébe" nemcsak a panelben, hanem a kertes családi házban élőknek is adna visszatérítendő forrást a kormány energiahatékonysági felújításokra. A KEHOP módosítása így könnyen lehet, hogy tágabb keretben értelmezendő és összefügg a CSOK, illetve NOK célrendszerével.

Elfogadta a parlament Lázár János durva javaslatát

A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.