Lázár János egy hete érdekes törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, ami alapvetően forgatja fel az aktuális költségvetések év közbeni módosítását. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a módosítás hátteréről. Tessenek kapaszkodni!
A kormány az uniós források kifizetésének felpörgetésére készül és közben feláll a visszatérítendő uniós források elosztásának intézményrendszere. Többek között ezeknek a kérdéseknek szentel külön konferenciát a Portfolio március 10-én Uniós Források 2016 címmel, amelynek részletes programja itt érhető el, regisztrálni pedig itt lehet.
A menekültválság mellett elsősorban a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban kap ma kérdéseket Lázár János a szokásos Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "ami nem magánpénz, az közpénz" és még nincs lefutva az úgy. Lázár azt is elárulta, hogy a paksi bővítés kapcsán egy fontos kérdésben sikerült megállapodni Brüsszellel.
Lázár János csütörtöki tájékoztatóján szóba került a Miniszterelnökséget vezető miniszter Államháztartásról szóló törvény módosító javaslata is. A tárcavezető szerint ez a módosítás csak arról szól, hogy a havonta felhalmozódó költségvetési maradványt hogyan használja fel a kormány.
Pénteken felettébb érdekes törvénymódosító javaslatot nyújtott be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amit a Napi.hu szúrt ki. A kormány ezzel ugyanis az Államháztartásról szóló törvényt módosítja, mozgásteret biztosítva saját magának, hogy gyakorlatilag bármilyen célra költhessen. A történet további érdekessége, hogy nem az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter terjesztette be a módosítást, és a portál információi szerint az NGM-ben nem lelkesednek a javaslatért.
A napokban tették közzé, hogy a Network 360 Kft.-t bízta meg a Miniszterelnökség, azzal a feladattal, hogy a fejlesztéspolitikai kommunikációs alaptevékenységéhez kötődő 2007-2013-as időszak záró kommunikációs kampányához PR & kreatív feladatok elvégezze. A szerződés becsült értéke közel 335 millió forintot tesz ki. Kiegészítő információként olvashatjuk az eredménytájékoztatóban, hogy kifejezetten 3 projektre vonatkozik a szerződés.
Csak a béreket tudta kifizetni a Klik az elmúlt két hónapban, egyéb számlákat nem - ismerte el az RTL Klub-nak Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke az Index szerint.
Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - többek között ezt mondta el a tegnapi moszkvai tárgyalások után a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a migrációs válság újabb hullámára figyelmeztetett, emiatt Magyarország előkészítő lépéseket tesz a magyar-román határon létesítendő műszaki határzár érdekében. A bürokráciacsökkentésre teljes felhatalmazást kapott a Fidesztől Orbán Viktor, így a jövő szerdai kormányülésen már megszületnek az első döntések. Lázár szerint a nullás költségvetési egyenlegre úgy törekszik a kormány, hogy az a beruházási kiadásokat nem érintené, de az időzítést tekintve van még bizonytalanság.
A szerdai kormánydöntésekről tájékoztatott ma is a Miniszterelnökséget vezető miniszter, így a CSOK mellett szóba került a közszférában való elbocsátás, az Uber vagy a menekültválság.
Az Európai Unió támogatási rendszere alapján csak a panelben élők kaphatnának vissza nem térítendő uniós támogatást, miközben a Fidesz a kertes családi házban élők felújítási terveit is támogatná és éppen ezért indult el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítási folyamata - mondta el a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint voltak, akik próbálták félrevezetni a nyilvánosságot, illetve csak a Kádár-kockás ingatlanoknak adnának pénzt, de a kormány máshogy gondolja és ezért szavai szerint most ki kellett mondani az igazságot.
A Portfolio több forrásból származó információi szerint Brüsszelben még nem tudnak arról, hogy a magyar kormány formálisan, vagy informálisan kezdeményezte volna a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítását, noha Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már azt jelezte a múlt heti Kormányinfón, hogy ez folyamatban van Brüsszelben.
Új működési modell bevezetését tervezi a kormány a szennyvíz-, ivóvíz-, gáz-, áramszolgáltatás, a távfűtés, hulladékkezelés és a közétkeztetés területén - jelentette ki Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen.
Az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány és nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat - többek között ezeket hangsúlyozta Lázár János egy hétfői szakmai egyeztetés előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése szerint a kormány az a célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, megfelelő pályázati kiírások kellenek és éppen ezért tartanak szakmai egyeztetéseket, mert a cél az, hogy a 7 évre járó keretet 2019 elejéig ki tudja fizetni a kormány.
A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".
Közel 127 milliárd forintot fizettek ki az előző uniós ciklus tíz legnagyobb projektjére a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, miközben a számukra megítélt támogatási összeg 140,2 milliárd forint volt - derül ki a Portfolio újabb vizsgálatából. Ezek a súlyos milliárdok nagy oktatási-képzési és munkapiaci projektekre mentek el és különösen érdekes, hogy a tíz legnagyobb projekt gazdája közül négy is felkerült a most megszüntetni/beolvasztani tervezett állami háttérintézmények "halállistájára". Ez egyrészt felveti azt a kérdést, hogy az elmúlt években kifizetett milliárdok mennyire mentek ésszerű, hatékony projektekre, másrészt azt, hogy az EU-s pénzből is "tuningolt" oktatási-képzési intézményrendszer szerkezete mennyire volt hatékony az átfogó társadalmi célok szempontjából.
A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen - mondta Lázár János az MTI-nek adott interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.
Február 3-án szerdán ülésezett a kormány, de az ülést folytatja pénteken - árulta el Lázár János a 38. Kormányinfo keretében. A CSOK-rendeletek kidolgozása folyamatban van, vagyis elismerte a csúszást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal a tanároknak is üzent, valamint részletesen megindokolta a tervezett állami létszámleépítést. Szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány ennek keretében a vállalkozásoknak kedvező lépéseket is tervez.
Brüsszelben folyamatban van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítása - ezt ma először ismerte el a magyar kormány a lakossági energiahatékonysági téma kapcsán. Kívülről úgy tűnik, hogy a hosszas vívódás után jutott el idáig a kormány, mert még a múlt heti fejlemények alapján sem volt ott Brüsszel "asztalán" a módosítási javaslat, noha az eredeti tervektől való eltérés miatt ennek szükségességére a Portfolio ősz óta már többször is rámutatott. Nem lennénk azonban meglepve, ha Brüsszel elutasítaná a módosítási kérést, így továbbra is elképzelhető, hogy a lakosság kap majd érdemi vissza nem térítendő uniós forrást.
A minap bejelentett 100-150 ezer fős közszféra-leépítés kisebb feszültségek melletti végrehajtását segíthetné, ha a foglalkoztatók járulékterhei mérséklődnének - veti fel Krisán László. A kormány bejelentése szerint 2019-ig felpörgeti az EU-pénzek kifizetését, ami a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a tömeges munkaerő átvételt is segítheti, és gazdaságélénkítő is lehet, hiszen plusz munkahelyeket hozhat létre a közszférából elbocsátottak "felszívására".